- Ezt mindennap meg akarod velem csinálni? *kérdezi elkeseredve* - Ezzel az erővel tényleg ott hagyhattál volna...

- Dehogy is! *kacag fel* Minden nap szeretnék időt szánni rá, hogy tanítsalak, de azért nem ígérem, hogy mindig sikerülni fog. Ha a regenerálás megy, akkor utána megtanítalak a tűzzel bánni. Aztán az árnyakkal, és így tovább. Esetleg az idővel is *kacsint* Bár az már nagyon komoly varázslat. De a többi nem fog fájni - hacsak nem égeted meg magad.

*Felsóhajt.* - Rendben, akkor menjen! *bólint nem túl nagy lelkesedéssel, de engedelmesen. Felkészül a fájdalomra.

*Finoman tapintja ki a kislány alkarjában lévő csontokat, majd egyetlen mozdulattal töri el a vékonyabbat. A csont a helyén marad, de így is épp elég nagy fájdalmat okoz.*
- Tudom hogy fáj, de erősebb vagy nála. Képes vagy rá! *mosolyog a kislányra*

*Felsikolt a fájdalomtól, és megvonaglik. Jobb karjával markolja a sérült balt, és próbál koncentrálni. egyszerűen nem képes elhinni, hogy a csont ép, és egészséges, elvégre kurvára fáj.*

*Megérinti a kislány homlokát, ezzel kizárja belőle a fájdalmat*
- Nyugodj meg. Tudom, hogy nem kellemes, de elég erős vagy hozzá. Tudom, hogy meg tudod csinálni *mosolyog rá*

*Ahogy a fájdalom enyhül, felsóhajt, és elengedi a fájó karját. Szemügyre veszi, majd eszébe jut a belülről kifelé haladunk tanács, és elképzeli, hogy a csontvelő, majd a csontszövetek összeforrnak. Nem túl kellemes érzés, ahogy a dolog a valóságban megtörténik.*

- Látod, ez sem lehetetlen *mosolyog rá a kislányra, amikor megbizonyosodott róla, hogy végzett. Elveszi a kezét a homlokáról, hiszen már nincs szükség a fájdalom enyhítésére*

*Megmozgatja a kezét, majd ismét megdörzsöli. Nem érez fájdalmat.* - Hát tényleg úgy tűnik, hogy rendben. Nem hittem volna. *csóválja a fejét.*

*Rámosolyog Bridgetre*
- Vámpír vagy, semmi nem lehetetlen. De most már ideje rendesen megvacsorázni *kuncog fel* Gondolom, a börtönben nemigen kínáltak.

- Nem, bár a nyomozót megkóstoltam, de mielőtt jóllakhattam volna, elkábítottak megint.* *fintorog* - Ezzel úgy gondolták, a vacsora téma le van rendezve.

- Hát akkor valami finomabbat kellene enni *kuncog* Gyere, szerzünk valamit a konyhából. *felsegíti a kislányt*

*Ezúttal sokkal lelkesebben követi a Sahart. A vacsora sokkal lelkesítőbben hat rá, mint a regeneráló lecke.*